Néhány napja bombaként robbant a hír, miszerint a svájci Alain Menu visszatér a versenypályákra. Mindenki kedvenc idősödő „fizikatanára” a TCR International Series utolsó két futamán fogja tiszteletét tenni a Hyundai ébredező TCR programjának keretei között, a dörzsölt Gabriele Tarquini oldalán. A svájci pilótát a WTCC-t követő nézők már jól ismerhetik, de vajon mit csinált előtte, és honnan jött az elmúlt évtizedek egyik legjobb és legszerethetőbb túraautó versenyzője?
Alain Menu 1963-ban született, és szívesen időznék az életrajzi adatok morzsolgatásával, de az egyszerűség kedvéért most inkább a versenyzői portfólió átcsámcsogását választanám. Menu első ránézésre is ígéretes pedigrével rendelkezik: a világbajnokság mellett találhatunk tételeket a Brit és a Német túraautó sorozatokból, de a figyelmeseknek feltűnhet többek között két Le Mans-i 24 órás indulás is.
Az internetet feltúrva az derül ki, hogy svájci legendánk is a formulaautók bűvkörében kezdet a pallérozódását, és néhány szezonnyi próbálkozás után (Formula Ford, Brit Formula 3 és Nemzetközi F3000) 1991-ben került be a túraautózás vérkeringésébe. Menu két versenyhétvégét teljesített a Deutsche Tourenwagen Meisterschaft mezőnyében, ahova – már az átalakulás után – tíz év múlva, 2001-ben tért vissza, de egyelőre maradjunk az időrendiség fojtogató szorításában.
A következő alakalommal már a BTCC, azaz a Brit Túraautó Bajnokság mezőnyében láthattuk viszont versenyzőnket, és ez volt az a hely, ahol igazán legendává érett a szimpatikus svájci. Az 1992-es évben egy BMW-t terelgethetett fél szezonon keresztül, és Snetterton-ban megszerezte első dobogós helyezését egy harmadik pozíció képében. Csak halkan jegyzem meg, hogy 2012-ben amikor a szezon vége felé a Zengős srácok azzal poénkodtak, hogy leigazolják Menut a következő évre, akkor barátunk erre a szezonra utalt vissza mint hátsókerekes tapasztalat. Jó volt az öreg memóriája, mondjuk egy 318is-re én is emlékeznék…szponzorok hol vagytok?
Vissza az események fő sodrához. A fiatal és tehetséges versenyző 93-ban már a Renault gyári pilótájaként futhatott teljes szezont, és meg is szerezte az első győzelmét a donningtoni második futamon. A BTCC ebben az évtizedben élte fény, és aranykorát, és a rajtrácson többek között olyan nevekkel találkozhattunk, mint Joachim Winkelhock, Derek Warwick, James Thompson, Rickard Rydell, David Brabham vagy éppen a már emlegetett olasz fenegyerekünk Gabriele Tarquini. A legendás olvasztótégelyben legendás arcok nyomták a gázt, és Menu nem sokat teketóriázott. 94 és 96 között folyamatosan az összetett második helyén zárta az évet, és hosszú küzdelem után 97-ben végül elhódította a Brit bajnoki címet. Ó egek az a gyönyörű Renault Laguna. A megboldogult hungaroringi WSR-es rendezvényeken mindig reménykedtem benne, hogy hoznak egyet…de nem így történt.
A bajnoki szezont egy picit visszafogott év követte, majd 1999-től már a Ford gyári csapatával szállt harcba az időközben rutinos ásszá avanzsált Menu, és nem is eredmény nélkül, hiszen egy évre rá ő lett az új évezred első bajnoka. A siker után versenyzőnk távozott a szigetországból, és új kalandok után nézett. 2001 és 2004 között szerencsét próbált a DTM-ben az Opel színeiben. A Germán kiruccanást mérsékelt sikerek övezték, három szezon alatt mindössze két dobogó, és további öt pontszerzés sorolható fel. 2002-ben és 2004-ben indult a Le Mans-i 24 órás viadalon a Prodrive színeiben, mindkétszer egy Ferrari 550 volánja mögött. Az eredmények: egy kiesés és egy kategória negyedik pozíció. Szintén erre az időszakra tehető néhány beugrás a V8 Supercars mezőnyébe, de ezekkel nem húznám az idő, mivel sem az eredmények, sem a mennyiségük nem indokolja ezt.
2005-ben új időszámítás kezdődött a nemzetközi túraautózásban az S2000 bevezetésével. Az újonnan életre hívott világbajnokság mezőnyében pedig ott volt Alain Menu is a Chevrolet gyári csapatában, és ott is maradt nyolc szezonon keresztül. 2006-ban megszerezte a márka és a gyengécske Lacetti első futamgyőzelmét, és nagy érdemei voltak a projekt felvirágoztatásában. 2011-ben harmadik, az emlékezetes 12-es évben pedig második lett a bajnokságban, a Chevy távozása után viszont ülés nélkül maradt.
Adott egy sztár, aki pályafutása legnagyobb részét gyári keretek között versenyezte végig. A 2012-es év után Menu egyértelművé tette, hogy nem is tud, és nem is akar szponzorok után kajtatni, és erőlködni a folytatáson. A következő évben feltűnt a Porsche Szuperkupa mezőnyében, majd felrebbentek a hírek, hogy a Citroen WTCC programjában segédkezett. 15-be és 16-ban már láthattuk egy-egy versenyhétvége erejéig a TCR nemzetközi sorozatában, és most ismét feltűnik ezen a színtéren, de ezúttal egy „gyári” projektben. Örülünk Vincent? De még mennyire!
Fotó: TCR International Series
Tetszet az írás? Szeretnél még ilyeneket olvasni?
Érdekelnek még sztorik, vagy molyolnál még Alain Menu legjobb versenyein?
Ne habozz! Lájk! Megoszt! Komment! Gyere és csatlakozz hozzánk!